A HD TV-k felbontásáról
2014. szeptember 10. írta: AVBox

A HD TV-k felbontásáról

Mit jelentenek a számok, és mit takarnak valójában?

Ha HDTV-t vásárol, valószínű, hogy olyan kifejezésekkel fog találkozni, mint „720p”, „1080p” vagy „1366x768 pixel”, amelyek a TV felbontását hivatottak leírni. Mit is jelentenek ezek a számok, és mit árulnak el a TV teljesítményéről? Ebben a cikkben végigjárjuk a felbontás alapjait, és néhány gyakorlatias tanácsot adunk, amelyek segíteni fognak a megfelelő TV kiválasztásában.

Mi a felbontás?

A fő ok, amiért a HDTV-ken sokkal élesebb és tisztább a kép, mint a hagyományos TV-ken, a felbontásból adódik. A mai világ digitális TV készülékein a felbontást pixelekben mérik, minél több pixelt tartalmaz, annál részletgazdagabb a kép (nagyobb a felbontás). A régi TV-k kb. 300.000 pixelnek megfelelő felbontással rendelkeztek, míg a mai készülékek már 1 és 2 millió közötti értékekkel dolgoznak – vagyis hatszor többel. Ezek a pixeltöbbletek hatalmas képminőségi ugrást jelentenek.

A bal oldali kép a régi TV-k felbontását, míg a jobb oldali a HDTV felbontását jeleníti meg. Figyelje meg a részletgazdagságot és a tiszta vonalakat!

Amikor képfelbontásról beszélünk, tulajdonképpen két dologról ejtünk szót: a TV képernyőjének a felbontásból, valamint a megjelenített forráséról (DVD lejátszó, kábel tv, stb.). Mindkettő fontos, és mindkettő befolyásolja a végeredményt. Nézzük, hogyan függnek ezek össze, és miként befolyásolják a megjelenített kép minőségét!

A TV kijelző felbontása

Majdnem minden mai TV ún. „rögzített pixelű” kijelzővel rendelkeznek, vagyis előre meghatározott pixelen jelenítik meg a képet. Ebbe beletartoznak az LCD és plazma kijelzők, és az elülső, valamint hátsó kivetítők is (DLP, LCD vagy LCoS technológiák).

Ezeknek a rögzített pixeleknek előre meghatározott felbontása van, amely megszabja, mekkora maximális felbontást (részletgazdagságot) képes a TV előállítani. A két legelterjedtebb felbontás a 768p és az 1080p, köztük meg szintén előfordul a 720p is.

A fenti felbontások „1366x768 pixel” valamint „1920x1080 pixel” néven is megjelenhetnek. Ezek pontosabban határozzák meg hány pixelt is tartalmaz a kijelző: az első szám a vízszintes, a második pedig a függőleges pixelszámot jelöli. Ezen két szám szorzata határozza meg a kijelző teljes pixelszámát. Például az 1920x1080-as felbontású kijelző 2.073.600 pixelt tartalmaz (kerekített értékkel: 2 millió pixelt). Összehasonlításképpen az 13600x768-as felbontás csupán 1.049.088 pixelt takar, vagyis közel a felét az előzőnek.

 

Ezek a rácsok a különböző pixelméreteket mutatják be az elterjedtebb TV felbontásokhoz 480i-től (a régi, hagyományos TV-k felbontása) a nagy felbontású 720p és 1080p-ig. Amint a felbontás növekszik, a pixelek fizikai mérete csökken, így a megjelenített kép részletgazdagabb lesz.

Most pedig lássuk a videoforrások felbontásait, utána elmagyarázzuk, mit jelentenek az „i” és „p” betűk a felbontást jelző számok mögött.

Videoforrások felbontásai

A két legelterjedtebb nagy felbontás a videoforrások esetén a 720p és az 1080i. Minden HDTV adás, (beleértve a légi adásokat, a műholdas és kábel jeleket is) ezen formátumok egyikét használják. Az 1080i az elterjedtebb, azonban mindkét felbontásnak megvannak az előnyei és a hátrányai:

  • Az 1080i felbontás több sort és pixelt tartalmaz, így tökéletes a lassú mozgású képek megjelenítéséhez (például természeti filmekhez és hírműsorokhoz). Az „i” azonban az ún. „interlaced” („váltottsoros”) formátumot takarja, ami azt jelenti, hogy kevesebb képkockát tartalmaz másodpercenként, mint a 720p formátum, így nem kezeli olyan jól a gyorsan mozgó képsorokat.

  • A „p” jelölés a 720p felbontásban a „progressive scan” (progresszív pásztázás) eljárást takarja, ami azt jelenti, hogy a gyors mozgású videókat részletgazdagabban, „simábban” jeleníti meg. Ez a felbontástípus ideális a sportközvetítésekhez vagy a gyors képmozgású akciójátékokhoz.

Mi a helyzet az 1080p-vel?

Napjainkban a legtöbbet reklámozott HD formátum az 1080p, amely ötvözi az 1080i nagy felbontását a 720p gyors képmozgás kezelésével, azonban egyelőre csak Blu-Ray lejátszókon és játékkonzolokon (Xbox 360 és PS3) alkalmazzák, valamint néhány műholdas adásnál. Ezért, ha a hirdetésekben 1080p felbontást emlegetnek, azt a TV felbontására, és nem az adásra értik.

Szintén meg kell érteni, hogy a forrás minősége a legjobb HDTV képét is befolyásolhatja. Magyarul, ha egy alacsony felbontású forrást kapcsol rá a TV-re, akkor a TV nem fog abból csúcsminőségű képet előállítani. Amennyiben tökéletes képet szeretne, figyeljen oda, hogy a forrás minősége szintén nagy felbontású legyen: 720p, 1080i vagy 1080p.

Mi az „i” és a „p”, és hogyan befolyásolják a képminőséget?

Amint fentebb említettük, az „i” az „interlaced” (váltottsoros), a „p” a „progressive” (progresszív) módot takarja. Ezek a kifejezések abból az időből származnak, amikor még képcsöves TV-k voltak, és a képet pásztázó eljárással állították elő – sorról sorra rajzolódott ki a kép. Az „i” képek kétszeres végigpásztázást, míg a „p” képek egyszerest igényeltek. (Lásd az alábbi képet.) A képkockák száma az „i” típus esetén 30, míg a „p” típusnál 60 képkocka másodpercenként.

Az „i” típusú megjelenítés minden képkockát két részre bont, és az első felét minden páros soron jeleníti meg a másodperc 1/60-od részében, míg a második részét a páratlan sorokon a következő 1/60-od másodpercben, így tulajdonképpen másodpercenként 30 teljes képkockát látunk.

A „p” típus esetében a képsorok egyszerre jelennek meg, így 1/60 másodpercenként látunk egy teljes képkockát.

A mai digitális TV-k majdnem teljes értékű progresszív megjelenítésre képesek, így az „i” és „p” típusú megjelenítések pontosítása inkább a források esetében érdekesek. A legfontosabb dolog, amit meg kell jegyezni, hogy a progresszív megjelenítés kétszer annyi információt hordoz, mint az váltottsoros, valamint sokkal stabilabb és összefüggőbb képet eredményez.

A grafikon azt jelzi, mennyi információt képes másodpercenként közvetíteni a különböző felbontás. Az 1080p felbontás kétszer annyi információt hordoz, mint a többi.

Mi történik, ha a TV és a forrás felbontása különbözik?

Ez a forgatókönyv majdnem mindig megvalósul, azonban a mai modern HDTV-k esetében nincs miért aggódni. Függetlenül attól, hogy a jel alacsony (VHS), közepes (DVD) vagy magas (HDTV) felbontású, a rögzített pixelszámú TV készülék automatikusan átalakítja a képet, hogy a TV alapfelbontásának megfeleljen. Az alacsony minőségű jel nagy felbontású TV-n való megjelenítését „felkonvertálásnak” is nevezik. A felkonvertálás jó minőségű képet eredményez, amennyiben a forrás legalább DVD minőségű, azonban egy gyenge, alacsony minőségű jel rossz képminőséget fog eredményezni (pl. a VHS képe sose lesz tűéles).

Hasonlóképpen, ha a bejövő jel felbontása nagyobb, mint amire a készülék képes, a TV „lekonvertálást” fog alkalmazni a megjelenítéshez. Olyan ez, mintha 10 kg cukrot egy 5kg-os zacskóba próbálnánk beletölteni: felét ki kell hagyni. Nem kell azonban megijedni, a lekonvertált képek ugyancsak gyönyörűek lesznek. A legjobb példa, amikor az 1080i HD adásokat 768p TV-n lekonvertálva nézzük.

Mekkora a 3D TV felbontása?

Léteznek 720p és 1808p felbontású 3D TV-k is. Amikor 3D TV-n 2D adást nézünk, az eredmény ugyanaz, mint a nem 3D TV-k esetén. A legtöbb 3D TV teljes felbontáson jeleníti meg a 3D adást is. Ezek a modellek aktív szemüvegeket használnak, amelyek felváltva blokkolják a jobb vagy bal oldali lencsére érkező jelet, azonban mindkét szem egyszerre kapja meg a 720p vagy 1080p felbontású képet.

Némely 3D TV passzív szemüveget használ: ezek polarizált üveget használnak, hasonlóan a 3D mozikban alkalmazott szemüvegekhez. Ezek a szemüvegek nagyjából a felbontás felét kapják meg külön-külön: egy 1080p adás esetében 540p jut a jobb és 540p a bal szemnek. A kisebb felbontás ellenére néhány néző kényelmesebbnek találja, mivel előfordulhat, hogy az aktív szemüvegek esetében vibrálást érzékelnek.

Méretválasztási tanácsok 

Egy átlagos felhasználó eddig 55 centiméteres készüléket nézett; mindezt megtehette 4-5 méteres távolságról is. Természetesen el tudta olvasni a képújságot, jól láthatta a feliratos filmeknél a feliratot is. Még akkor sem nagyon lehetett problémája, ha kicsit rosszabbul látott, vagy szemüveges volt, mert a régi készülékek felbontása 400 ezer képpont körüli volt. Ez a képernyőnagyság és a relatív nagy nézési távolság valahogy belénk ivódott, és nagyon sokan ódzkodnak már a 82 centiméteres képátlótól, azzal az indokkal, hogy az nagyon nagy, nem kell az nekünk. Pedig, ha csak abba gondolunk bele, hogy a régi TV 400 ezer képpontot jelenített meg, az új pedig 2 milliót, akkor azonnal kitalálhatjuk, hogy értelemszerűen a nagyobb felbontás miatt a betűk, a képújság, de mondhatni minden motívum ötöde lesz a régi készüléken látottakhoz képest. Ezért célszerű nagyobb képátlójú televíziót vásárolnunk. 

Mégis akkor mekkorát? 

HD felbontású készülék esetén az ajánlott nézési távolság a képátló 2-2,5 szerese. 

Ez magyarra lefordítva azt jelenti, hogy egy 40 colos, kb. 100 centiméteres, azaz 1 méteres TV esetén 2-2,5 méterre kellene leülnünk a készüléktől.  3D esetén pedig az optimális inkább a kétszeres szorzó lenne. Ez persze nem szentírás! Gyakran az adott polc nagyság, a rendelkezésre álló hely, vagy például a vásárlási keret miatt választunk az optimálisnál kisebb méretet. Azonban, ha megtehetjük, és helyünk is van, akkor célszerű az optimális képátlóra törekednünk, mert a kisebb mérettel, vagy a túl messziről való nézéssel pont azt a többletet veszítjük el, amit a HDTV nyújt: azaz hiába nézek 2 millió képpontból álló, nagyon részletes képet, ha nagyon messziről teszem ezt, mert nem látom a képi finomságot a távolság miatt. 

Összegezve, egy 100 cm körüli modell 3D esetén kb. 2 méteres távolság esetén nyújthatja a legélvezetesebb képet, és egy 46 colos méret is 2-3 méter közötti távolság esetén optimális, pláne 3D kép esetén. 

Ha televíziót szeretna vásárolni nézzen szét az AVBox.hu webáruházban

A bejegyzés trackback címe:

https://avbox.blog.hu/api/trackback/id/tr706670145

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.